Íme hát! Rövid történet következik. Az előző tulaj családjának tulajdonában volt a ház 25 éve, Tamás kezdte felújítani, bővíteni a 36nm-es nyaraló besorolású ingatlant 2011-ben saját részre, majd végül szerkezetkész állapotában döntött úgy, hogy eladja. Ahogy megismertük, maximalista és végtelenül precíz ember, minden, a házba beépített motyóról van papírunk, fotók a különböző lépésekről. Ez igazán megnyugtató számunkra, mert hát na! Valljuk be! Fogalmunk sincs a házépítés folyamatáról. Azt gondoljuk, a nehezén így már túl is vagyunk (na majd meglátjuk)! :)

Persze közben azért itt vannak a piszkos anyagiak is! Várunk a lakásunkból befolyó pénzre, hogy lefoglalózhassuk a házat végre és természetesen megigényelhessük a mi hitelünket. 16 millióért lehet a miénk, ami egyrészről soknak tűnhet, de jól megfontolt és azt hiszem okos döntést hoztunk, mikor úgy döntöttünk, nem egy lepukkant házat veszünk ugyanennyiért és költünk rá ki tudja mennyit és annak a kétszeresét, hanem egy olyanra aminél átláthatóan tudunk előre tervezni. Ez a terv azt mondja, hogy úgy 7 milliótól a végtelenig lehet még rá költeni. Nekünk nincs végtelenünk, szóval mindent alaposan végig kell gondolnunk, mit, hol és mikor vásárolunk meg, kit bízunk meg a feladatokkal. Újabb iszonyatos mázli az is, hogy a lakásunkat nem a saját fejünk felöl adjuk el, hanem jelenleg albérletben lakunk, így nem kell télire a híd alá vonulnunk, elég lesz iszanyatos spórolásba kezdenünk! Hát rajtam ne múljék.